A MANDALA (szanszkrit: मण्डल, maṇḍala) a
kozmosz illetve különféle istenek hindu vagy buddhista vallási
ábrázolása. Elkészítési folyamata maga is egyfajta meditatív szertartás.
A szó, az ősi indiai szent
nyelvből, a szanszkritból származik.
Jelentése: kör, ív, körszelet,
korong.
Más vélemény szerint jelentése az elmével is kapcsolatban áll
(manas a. m. „elme”).
Eredetét tekintve leginkább a buddhista tibeti és
indiai kultúrához köthető, ahol ma is, évezredek óta használják
meditációs technikákhoz, gyakorlatokhoz.
A jógik elmélyedést segítő
különféle eszközöket használnak, melyekre támaszkodva szilárdan
tarthatják tudatukat meditációjuk tárgyán. Ezek a test- és kéztartások,
azaz mudra, a hangok, ami nem más, mint a mantra, a kézbe vehető
tárgyak, tehát a vadzsra és a málá, illetőleg az istenségek különféle
képi ábrázolásai, azaz a mandala.
A mandala színeinek jelentése:
– Fehér: megkönnyebbülés,
tökéletesedés, együttérzés, nyugalom.
– Fekete: titok, megérzés,
belátás, újjászületés.
– Szürke: lelki gyógyulás, szelídség, szeretet,
hűség.
– Sárga: barátságosság, fogékonyság, természet, intelligencia.
–
Kék: elégedettség, ellazulás, harmónia.
– Tűzpiros: rettenthetetlenség,
hatalom, változás, szerelem.
– Bíbor: emberszeretet, idealizmus,
bölcsesség.
– Rózsaszín: érzékenység, a "belső"gyógyulása, egyetemes
gyógyulás.
– Narancs: önkontroll, vitalitás, becsvágy, megérzés.
– Zöld:
növekedés, bizalom, kapcsolat, gyógyulás, nyugalom.
– Barna:
földközelség, stabilitás, tudatos kötődés a környezethez.
– Ezüst:
érzékfölötti, természetfölötti képességek, áradó érzelmek, jólét.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése